|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Berényi Mária 2003. január 24.Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2009. december 14.A magyarországi kisebbségek kultúrájáért folytatott kiemelkedő munkáért idén nyolc kitüntetett vehette át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat a kisebbségek napja alkalmából rendezett V. Nemzetiségi Gálán december 13-án Budapesten. Berényi Mária, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének elnöke, a román nemzeti kisebbség érdekében végzett tevékenységéért vehette át az emlékplakettel és díszoklevéllel járó elismerést. Berényi Mária egyetemi tanulmányai befejezése óta foglalkozik a magyarországi románok művelődéstörténetének kutatásával, eddigi eredményeit hat könyvben és több mint száz tanulmányban foglalta össze. Költői tevékenységét négy megjelent verseskötete jelzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díjazták a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2017. szeptember 4.Berényi Mária lesz a FITC díszvendégeBerényi Mária történész, tudományos kutató, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója lesz a díszvendége az október 3-a és 8-a között Kolozsváron zajló Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztiválnak (Festivalul Internațional de Carte Transilvania - FITC), olvasható a fesztivált szervező Eikon Kulturális Egyesület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Berényi Mária 1959. április 15-én született a magyarországi Méhkeréken (Micherechi).1983-ban diplomázott a budapesti „Eötvös Lóránd” Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karán, itt szerzett tudományos fokozatot 1986-ban, majd 2001-ben PhD fokozatot (Történettudomány) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A gyulai székhelyű Magyarországi Románok Kutatóintézetét 1993 óta vezeti. Több verses- és tanulmánykötete jelent meg, cikkei és recenzió mellett közölt román és magyar nyelvű verseket különböző romániai és magyarországi folyóiratokban, periodikákban. Kutatási témái között szerepelt többek között a magyarországi román ortodox és görög katolikus egyházak története a 18-19. században, az egyházi és magán alapítványok szerepe Erdélyben és Magyarországon a 19. században, a román értelmiségi elitek képzése a Budapesti Egyetemen a 19. században, a nő szerepe az erdélyi és magyarországi román társdalomban és kultúrában a 19. században. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
